Free fall / Szabadesés

We are all humans. Fragile ones. Sometimes we fell on our knees, having a burning heart and maybe an angry mind. Can we protect ourselves from all the pain and bad news?

I saw a frustrating article on one of the social media feeds in January. I thought I could handle all that pictures and words that originally created to infulences people. Well. Actually, I could not. I was touched, involved. I was disappointed.

The very first thing I always attempt to find is balance, being stable again. I always think that if I let myself flowing with feelings, with fear forexample, then I already lost the battle. The very first battle is always is in our mind.

Obviously we cannot protect ourselves from everything but we have to be aware of the state of mind we can fell in and out. Sometimes we need a 'free fall' to get connected to ourselves through feelings and be aware of the process we go through time by time. The thing that matters is that who is pulling the strings in the backgound.

I know what makes things better for me myself, maybe it is useful for someone else, who knows. I was doing yoga poses that helped me to be more grounded again. When something is overwhelming we usually say 'oh, I feel like the ground has been pulled from under my feet'. Dynamic breathing during movemment and grounding poses, feeling the connection between the soil and our skin, the weight under our body parts against the ground. We are here, we are alive, we are breathing.

Image: Cornwall 2015, The Lizard Point, Bhujangasana

Szabadesés

Emberek vagyunk. Törékenyek. Néha térdre esünk, vérzik a szívünk és talán haragos az elménk. Vajon meg tudjuk védeni magunkat az összes fájdalomtól és rossz hírtől?

Cornwall 2015, Tintagel Castle

Januárban láttam egy elég fruszráló cikket az egyik közösségi média felületén. Azt gondoltam, hogy tudom már ezeket a képeket és szavakat kezelni, amik eredetileg arra hivatottak, hogy befolyásolják az embereket. Nos, nem tudtam. Érintett lettem, beszippantott. Csalódott voltam.

Az első dolog, amit mindig megkísérelek, hogy megtaláljam az egyensúlyt, hogy stabil legyek újra. Mindig arra gondolok, hogy ha hagyom magam sodródni az érzésekkel - példának okáért a félelemmel -, akkor el is vesztettem a csatát. A legelső csata az mindig a saját fejünkben van.

Nyilván nem tudjuk mindentől megvédeni magunkat, de figyelnünk kell arra, hogy milyen állapotokba hagyjuk magunkat bele-, aztán kiesni. Néha kell az érzelmi szabadesés, hogy kapcsolódhassunk magunkhoz az érzelmeinken keresztül és tudatosak legyünk időről időre a bennünk zajló folyamatokra is. Az nem mindegy, hogy ki mozgatja a szálakat a háttérben.

Azt tudom, hogy mi teszi jobbá a dolgokat nekem, talán hasznos lehet másnak is, ki tudja. Olyan jóga pózokat csináltam, amik segítettek, hogy jobban kapcsolódjak a földhöz. Amikor valami miatt érzelmileg túlterheltekké válunk, azt mondjuk 'Ó, mintha kihúzták volna a talajt a lábam alól'. Erőteljes (nem erőltetett, csak dinamikus légzés) a mozgáskor és földdel jól kapcsolatba hozó pózok, érezni a a talaj és a bőrünk kapcsolatát, a súlyunkat a a testrészeink alatt, ahogy a talaj megtartja. Itt vagyunk, élünk. lélegzünk.