Thinking or feeling / Érteni vagy érezni

I was thinking about the meaning of Easter just before Sunday. Is that all about the choco bunnys and eggs? Cannot be. I love them, though. What is the original meaning of that all and how has this finally affected my yoga practice?

I was lying on the ground in Savasana. I had different thoughts passing by like fluffy clouds on the sky. I had my question in my mind from previous day about Easter, walking with the other thoughts hand in hand. Suddenly I had a feeling like my body would have been more than just a physical body, still a body but more like without solid edges, or not really something with whole of organs and cells. Through only a second or less than a second. Then it just came into my mind that the origin of this period also comes from that symbolic 'happening' that Spring arrives and the light overcome the long, dark days. It is like when we find our golden treasure by opening a box and we are very-very surprised. When we discover or re-discover something very valuable in us.

It was not that pathetic. I think our true moments (without showing off like a peacock) are more natural and silent than loud. From that time I really started to appreciate thoughts which remind me to give more attention to the fresh, new energies and leave the 'Winter mode' for now. For example I am more than happy to try new asanas or those that require more attention and muscle power.

May the force be with you guys and girls. Even in Savasana.

Thought 'takeaway': Any time you look at the trees in this season they will remind you to let your power come and flow through you.

Image: Ladybower Reservoir, Peak Discrict, 2016

Érteni vagy érezni

A Húsvét lényegén gondolkoztam épp még vasárnap előtt. Az egész a csokinyusziról és a tojásokról szólna? Az nem lehet. Bár igazán szeretem őket. Mi az eredeti jelentése ennek az egésznek és hogyan befolyásolta ez a gyakorlásomat végül?

A földön feküdtem savászanában. Különböző gondolatok hömpölyögtek, mint bolyhos felhők az égen. A korábbi kérdésem a Húsvétról még mindig a fejemben volt, hömpölygött a többiekkel kéz a kézben. Hirtelen olyan érzésem volt, mintha a testem sokkal több lenne, mint fizikai test. Test ugyan, de nem olyan határozott határokkal és nem igazán valami, ami szervek és sejtek összessége. Csak egy másodperc, vagy kevesebb volt. Akkor az jutott eszembe, hogy ennek az időszaknak az eredete abból a szimbolikus történésből is adódik, hogy a tavasz eljön és a fény átveszi a hatalmat a hosszú, sötét napok után. Olyan, mint amikor megtaláljuk az aranyló kincset, mikor kinyitjuk a ládikánkat és mérhetetlenül rácsodálkozunk. Amikor felfedezünk, vagy újra-felfeldezünk valami nagyon értékeset magunkban.

Nem voltam azért enyire elszállva. Azt hiszem a valódi pillanataink (amikor nem páváskodunk) sokkal természetesebbek és csendesebbek. Ettől kezdve tényleg elkezdtem értékelni azokat a gondolatokat, amelyek arra sarkallnak, hogy több figyelmet szenteljek a friss, új energiáknak és hogy hagyjam el a téli üzemmódot. Például különösen örülök most azoknak az ászanáknak, amelyek több figyelmet és izomerőt igényelnek.

Az erő legyen veletek fiúk és lányok - még savászanában is.

Gondolat elvitelre: Bármikor ebben az évszakban, ha a fákra nézel, emlékeztessenek arra, hogy hagyd az erődet elő-, és átjönni.

Kép: Ladybower Reservoir, Peak Discrict, 2016